A nagy befizető tagállamok csökkentési szándékával szemben, az Európai Parlament a 2013-as szinthez képest minimum 5 százalékkal emelné a közös költségvetés kereteit. Ezt a parlament mai plenáris ülése a 2014 utáni uniós pénzügyi keretekről szóló Garriga-jelentés elfogadásával mondta ki. A jelentés az EP mandátumát határozza meg a Tanáccsal és az Európai Bizottsággal való tárgyalásban, melyben a végső számokhoz a parlament hozzájárulása is szükséges. Surján László kereszténydemokrata EP-képviselő szerint az EP 5%-os emelési javaslata azt az üzenetet hordozza: a válság után is van élet.
A néppárti Salvador Garriga képviselő jelentéséhez az eljárásban közel 1100 módosító indítványt nyújtottak be az egyes frakciók és a képviselők, melyeket a jelentéstevő 117 kompromisszumos javaslatban foglalt össze. Kiemelkedő néppárti sikerként értékelhető, hogy ebből 115-öt a plenáris ülés is nagy többséggel megerősített.
A néppárti frakciónak sikerült elérnie, hogy a jelentés a Magyarország számára fontos kohéziós és mezőgazdasági kiadásokat legalább a 2013-as szinten tartsa. Más frakciók, főként a liberálisok, a mezőgazdasági kiadások csökkentését javasolták. Surján László ezzel kapcsolatban felszólalásában Zrínyi Miklós szavaival élve azt mondta: "ne bántsd a magyart, azaz ne bántsd a mezőgazdasági politikát és a kohéziós politikát. Aki ezeket bántja nem csak a magyar, a román, a szlovák állampolgárokat bántja, hanem az összes ország polgárát bántja".
A jelenlegi GNI-alapú (bruttó nemzeti jövedelem) tagállami hozzájárulások csökkentése érdekében az unió saját forrásainak reformja és költségvetésen belüli arányának növelése is célként szerepel a jelentésben. Az EU adminisztratív költségeinek csökkentése is napirenden van, mely az intézmények közti együttműködések, valamint a munkamegosztás felülvizsgálatával és átstrukturálásával válna lehetővé.