Az EU gazdaság és nemzetközi kereskedelmi politikája

Magyarország többszörösen nyert a helyreállítási eszközzel, jók az esélyek a gazdaság újraindítási akcióterv sikerére

2021. 02. 09.

Az Európai Parlament plenáris ülése ma vitázott, illetve szavaz a tavaly decemberben elfogadott uniós helyreállítási csomaghoz kapcsolódó forrásokról. Az új Helyreállítási és Ellenállóképesség Növelési Eszköz keretében összesen 672,5 milliárd euró áll majd a tagállamok rendelkezésére, hogy a koronavírus okozta válság hatásait kezeljék. Ebből az összegből Magyarország közel 6000 milliárd forinttal részesül.

Győri Enikő az EP Gazdasági és Monetáris Bizottság fideszes tagja a plenáris vitában elmondta: “Meggyőződésem, Európa és a hazám, Magyarország is többszörösen nyert azzal, hogy bő fél év kemény csatái után megszületett a helyreállítási eszköz. Nyertesek vagyunk, mert a lengyel és a magyar kormány ellenállt a hihetetlenül erős nyomásnak, így a zsarolás nem került be az uniós eszköztárba. A jogállamiság fontosabb számunkra annál, mint hogy hagyjuk, hogy egyesek visszaéljenek vele. Nyertesek vagyunk, mert az Unió megmutatta, képes tanulni az előző válság kezelésének hibáiból. Megszorítással, a munkavállalók, a kkv-k, a családok ellehetetlenítésével nincs növekedés. Mi, magyarok tizenegy éve a munkaalapú gazdaság és a sokrétű családtámogatások híveiként a munkahelyek teremtésére koncentrálunk, amihez befektetéseken és strukturális reformokon keresztül vezet az út. Nyertesek vagyunk, mert ez az eszköz esély arra, hogy Európa újra versenyképes legyen. Magyarország partner abban, hogy Európa végre gazdasági és környezetvédelmi értelemben is fenntartható pályára álljon, s a digitális színtéren is megjelenjen. Ha ezt most elvétjük, a mindenfelé irigyelt európai jóléti életformát az unokáink már csak hírből fogják ismerni. Közös felelősségünk, hogy a forrásokat hatékonyan és az utolsó fillérrel is elszámolva költsük el”.

Deutsch Tamás a Költségvetési, valamint a Regionális Fejlesztési Bizottság tagja kiemelte: tavaly decemberben történelmi sikert ért el Magyarország a hétéves uniós költségvetés és a hozzá kapcsolódó helyreállítási alapról szóló tárgyalásokon. Az Európai Tanács decemberi csúcsértekezletén született megállapodásnak és a keretköltségvetést megerősítő európai parlamenti döntésnek köszönhetően megvédtük a magyaroknak járó európai uniós pénzügyi forrásokat. A megállapodás emellett megerősítette azt is, hogy semmilyen politikai feltételt nem lehet fűzni a magyaroknak az uniós szerződések alapján járó finanszírozás folyósításához és felhasználásához.

Sajnos a magyarországi baloldal minden energiáját mozgósítva azon dolgozott, miként tud ártani Magyarországnak. Azon dolgozott, hogy elvegye, csökkentse a támogatásokat, hogy Magyarország kárára önmaga számára politikai előnyt szerezzen a 2022-es magyar parlamenti választásokat megelőzően.

Deutsch Tamás a Fidesz-KDNP EP delegációjának vezetője szerint a magyar baloldal saját hatalmi céljai miatt folyamatosan ártani akart a magyar embereknek. Először a balliberális EP-képviselők el akarták érni, hogy a költségvetésnél és a helyreállítási alapnál a Magyarországnak járó pénzek kerüljenek a közvetlen brüsszeli források kalapjába. Ez lényegében azt jelentette volna, hogy elveszik a pénzt a magyar emberektől, hiszen míg az úgynevezett nemzeti borítékba kerülő pénzek száz százalékát felhasználhatja hazánk, addig a közös kalapból csupán a nekünk járó pénz töredékéhez juthattunk volna hozzá. Ezután a V4-es fővárosok balliberális vezetői, köztük Karácsony Gergely azért lobbiztak sikertelenül, hogy az országoknak járó fejlesztési pénzek egy részét politikai alapon címkézzék fel, és mindenképp az ellenzéki települések kapják. Ez a szintén kudarcot vallott törekvés hátrányosan érintette volna a magyarok nagy többségét.

Annak kapcsán, hogy a megvalósuló fejlesztések tervezésébe, megvalósításába a nemzeti hatóságoknak be kell vonniuk a regionális és helyi szerveket is, Deutsch Tamás elmondta: a helyreállítási alap felhasználását illetően ugyanolyan módon kell majd egyeztetni az önkormányzatokkal, mint a költségvetés esetében eddig is kellett. A magyar kormány ezen kötelezettségének 2010 óta maximálisan eleget tett, a baloldali kormányok alatt azonban, mikor például Dobrev Klára volt a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség elnökhelyettese, semmilyen egyeztetés nem volt az önkormányzatokkal az úgynevezett nemzeti fejlesztési terv elkészítéséről.

Deutsch Tamás hangsúlyozta: minden, a saját országukat hátráltatni akaró baloldali próbálkozás ellenére jó remény van arra, hogy hazánk azon uniós országok közé fog tartozni, amelyekben a leggyorsabban nyílnak majd meg a pályázati lehetőségek.